Agresszív rákos sejtek
Eddig soha nem látott szögből vizsgálta a Nap plazmakilövelléseit egy nemzetközi kutatócsoport magyar részvétellel.
Rosszindulatú tumorok - áttétek - biokémia Rosszindulatú tumorok - áttétek - biokémia A daganatos betegek közül nagyon sokan idő elött halnak meg, többek között csökönyösségük miatt.
Az úttörőnek számító távcsöves megfigyelés során a kutatók arra keresték a választ, hogy mi okozza a Nap koronájához köthető hőmérséklet-emelkedést. Alapvetően új, eddig soha nem látott szögből vizsgálhattuk a plazmakilövelléseket, amelyek milliószámra bekövetkeznek a Nap felszínén, és az asztrofizikusokat már jó másfél évszázada foglalkoztatják" - idézik az ELTE közleményében Erdélyi Róbertet, az ELTE kutatóprofesszorát, a Sheffieldi Egyetem Napfizika és Űrplazma Kutatóközpont Solar Physics and Space Plasma Research Centre vezetőjét, aki a nemzetközi kutatócsoport tagjaként vett részt a megfigyelésben.
A new superweapon in the fight against cancer - Paula Hammond
Bár a hőmérséklet a Nap magjában akár 15 millió fok is lehet, a felszínt elérve ez az érték körülbelül fokra csökken. Ezután azonban a magasság további növekedésével a hőmérséklet ismét emelkedni kezd, és rejtélyes módon a koronában, a Nap légkörének külső részében, már a több millió fokot is elérheti.
Angelo Secchi olasz katolikus csillagász, jezsuita szerzetes ben fedezte fel az úgynevezett szpikulákat, amelyek kis méretskálájú, mágneses, gejzírszerű anyagkilövellések a Nap kromoszférájában, a naplégkör fotoszféra és korona között elhelyezkedő egyik rétegében. Agresszív rákos sejtek asztrofizikai léptékkel mérve keskeny, pár száz kilométer átmérőjű plazmaoszlopok a napfelszín feletti mintegy ezer kilométer magasságba képesek emelkedni.
Becslések szerint minden pillanatban több millió lehet belőlük a Nap légkörében.
Az általánosan elfogadott nézet szerint a rákos sejtek olyan sok mutációt tartalmaznak, hogy nincs lehetőség visszaterelni őket az egészséges sejtek normális fejlődési útjára. Emiatt a jelenlegi kezelések többségben a rákos sejtek elpusztítása vagy eltávolítása a cél. Dean Felsher a Stanford University orvostudományi karának onkológia professzora újabb kutatásai azonban arra utalnak, hogy a rákos sejteket át lehet alakítani. A kutató és munkatársai a Nature online kiadásában számoltak be eredményeikről, amely talán új utakat nyithat meg a rák leggyakoribb formáinak kezelésében.
Keletkezésük folyamatát és működésük mechanizmusát azonban még nem sikerült véglegesen tisztázni, mivel nem voltak olyan felbontású és érzékenységű távcsövek, amelyekkel ilyen "apró" méretű jelenségeket megfigyelhettek volna" - olvasható a közleményben.
Most azonban olyan nagy tér- és időbeli felbontású eszközök jelentek meg, amelyek már bepillantást engednek a szpikulák keletkezésének mechanizmusába, sőt abba is, hogyan járulnak hozzá a napkorona fűtéséhez.
Angelo Secchi által felfedezett szpikulákat.
Ez az eszköz a világ jelenleg működő legnagyobb apertúrájú és egyben legnagyobb felbontású naptávcsöve. Segítségével a kutatók temérdek szpikulát figyeltek meg rendkívül nagy térbeli felbontással, miközben szintén nagy térbeli felbontással mérni tudták a Nap fotoszférájának dinamikusan változó mágneses tereit is.
A szakemberek egy lipid nanorészecske alapú szállítórendszert fejlesztettek ki, amely kifejezetten a rákos sejteket veszi célba és genetikai manipuláció révén elpusztítja azokat. A héten mutatták be az idei tudományos Nobel-díjak nyerteseit. A Dan Peer professzor laboratóriumában végzett forradalmi kutatás eredményeit a Science Advances című folyóiratban publikálták. Nincsenek mellékhatások, és egy ilyen módon kezelt rákos sejt soha többé nem válik aktívvá.
A kutatócsoport a távcsővel megfigyelhette, ahogy a szpikulák azonnal kilövellnek, amikor a domináns polaritású mágneses mező körül ellentétes polaritású mágneses fluxus jelenik meg. A tudósok eddig még soha nem látták csupán csak agresszív rákos sejtek a szpikulát megelőző mágneses rekonnekciót átkötéstami magát a szpikulát okozza.
A beszámoló szerint bár korábban már látták, hogy ezekben a plazmanyalábokban sok az energia, azt viszont most sikerült először megfigyelni, hogy az energiát a szpikulák át is adják a környezetüknek. Az ELTE csillagásza beszámolt arról is, hogy hamarosan az eddigieknél is nagyobb felbontásra képes óriástávcsövekkel dolgozhatnak: jövőre elérhető lesz a Daniel K.
A Magyar Napfizikai Alapítvány kezelésében álló Gyulai Bay Zoltán Napfizikai Obszervatórium kutatási célra készülő távcsöve is rengeteg új megfigyeléshez segíti majd hozzá a kutatócsoportot.
Navigációs menü
Mint írják, ezek a legfejlettebb technológiára épülő műszerek segíthetnek jobban megérteni például azt is, milyen kapcsolat van a szpikulák és az űridőjárás között. Az utóbbi kutatási terület az Euróai Unió Horizont keretprogramjának stratégiailag kiemelt kutatási területe, melynek, a közlemény szerint "erős hazai vonzata is van, amennyiben Magyarország újra embert küld a világűrbe".
A biztonságos űrutazás egyik alapfeltétele ugyanis az űridőjárás folyamatainak precíz ismerete. Erdélyi Róbert ben írt a kérdésről tanulmányt, mely a Nature címlapjára került, nyarán pedig az általa vezetett kutatócsoporttal elsőként figyelte meg a nagyenergiájú, több magyarországnyi méretű örvények által gerjesztett, a Nap felszínétől annak felsőbb légkörébe energiát szállító plazmapulzusokat, és tette közzé mérföldkőnek számító megfigyeléseit a Nature Communications-ben - írják az ELTE közleményében.
